A Szentendrei Baptista Gyülekezet történetének vázlatos ismertetése

1954-ben néhány szentendrei asszony Istenkeresése különös meghallgatást talál. Életüket Jézus Krisztus helyreállítja: megtapasztalják a bibliai újjászületést – megtérnek. A Tahitótfalui Baptista Gyülekezetben találnak lelki testvérekre. 1955-ben Vass Ferenc lelkipásztor bemeríti (megkereszteli) őket. Szentendrén is összejárnak együtt imádkozásra. 1958-tól Révész Benjámin lelkész gondozza a kis szentendrei közösséget. 1963-ban a városi hatóság hivatalosan elismeri a gyülekezetet, mint a Tahitótfalui Baptista Gyülekezet leánygyülekezetét. 1966-tól 1976-ig Balog Miklós lelkipásztor kezeli a kicsinységében is aktív, szegénységében is karitatív szellemű gyülekezetet. 1977-től Révész József veszi át a gondozást, melyet 1987-ig végez.

A gyülekezet létrejöttétől fogva változó helyeken, családi házaknál tartja összejöveteleit. 1980-ban már komoly helyhiánnyal küzd a gyülekezet, Jankovits Ilona szerb (dalmát?) származású egyedülálló idős, katolikus hívő asszony befogadja őket. A bizalom alapja: a szomszédban élő baptista család segítőkész, hiteles keresztyén élete. Így költözik be a gyülekezet a rendbe hozott helyiségbe, és tartja meg 1981. február 1-jén első istentiszteletét az akkori Lenin út 9-ben. A gyülekezet közben beköltözőkkel, megtérőkkel szaporodik. A környező településeken szórványosan élő baptista hittestvérek is csatlakoznak a szentendrei gyülekezethez. Jankovits Ilonát a közösség tisztességben, szeretetben haláláig eltartja, ezért ingatlanát a gyülekezetre hagyja.

1986-ban a gyülekezet a megörökölt ház helyén templomépítésbe fog. Csereklye Győző baptista építészmérnök tervei alapján 1988-ra felépül a mai imaház. Az építést Dr. Kiss Ferenc pszichológus, a gyülekezet presbitere vezeti. Közben – 1987-ben – a gyülekezet önállósul. Az építkezés ideje alatt Dr. Kiss Ferenc fiának házában jön össze a gyülekezet. A templomépület felavatása 1988. augusztus 14-én történt meg ünnepélyes keretek között.
A gyülekezet a romániai válság idején, és azt követően számos menekültnek adott otthont az imaház épületében és magánházaknál. Ezért épült fel az Erdélyi Menekültek Háza – szintén Dr. Kiss Ferenc áldozatos munkájával és vezetésével.

Kiss Ferencet a gyülekezet 1990-ben lelkipásztorává avatja, aki – 1993-ig, a nyugdíj korhatáráig végzi ezt a szolgálatot.

1993-tól 1994-ig Drenyovszki Pál a gyülekezet gondozó lelkipásztora. 1995. tavaszától Csuhai József a gyülekezet első függetlenített lelkipásztora. A gyülekezet több irányban végez missziós tevékenységet. Egy leánygyülekezete alakult: a Csobánkai Roma Baptista Gyülekezet, amely azóta már az országos roma körzethez tartozik. 2004-ben Csuhai Józsefet az egyház vezetése a roma misszió koordinálásával bízza meg.

Őt váltja 2005 őszétől Dani Zsolt, aki ma is a közösség lelkipásztora.

A gyülekezet kiterjedt missziós tevékenysége folyamatosan bővül. Példák: a pilisvörösvári baptista közösség megalakulása, valamint karitatív tevékenység, melynek támogatására alakult meg a Kőhegy Közhasznú Alapítvány.

A gyülekezet az elszigeteltségből kitörve együtt kíván lélegezni a várossal. Ennek eredményei mindazok a közhasznú, társadalmi munkában végzett tevékenységek, melyeket közösségünk tagjai végeznek (árvízi segítségnyújtás, városszépítés, iskolai felújítás stb.). A várossal való jó együttműködés eredményeként egy óvoda megépítése került szóba, mely a városi férőhely-hiányt számolná föl.

A gyülekezet taglétszáma 2009-ben meghaladja a 140 főt.

"Ne félj te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!" (Lukács 12:32)